Táplálékkiegészítők- Alapvető táplálékok

Összesen közel 30 féle vitamin, ásványi anyag és nyomelem szükséges az emberi szervezet normál működéséhez. Ezek létfontosságúak az enzimek, hormonok és immunrendszer működésében, valamint az anyagcserefolyamatok segítésében.

Az enzimek  gyorsítják a szervezetben zajló kémiai reakciókat anélkül, hogy maguk átalakulnának a folyamat során. Létfontosságúak az élethez, mert nélkülük a biológiai folyamatok túlságosan lassan mennének végbe. Fő funkciójuk közé tartozik az emésztés segítése, valamint a növekedés és az anyagcsere támogatása.

A hormonok a szervezetben termelődő kémiai anyagok, amelyek üzeneteket közvetítenek a sejtek és szervek között, szabályozva ezáltal számos létfontosságú folyamatot, mint például a növekedést, anyagcserét, hangulatot és a szaporodást.  

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben résztvevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Ennek a szervrendszernek a működése az immunitásban nyilvánul meg. Ennek a szónak jelentése: védettség, mentesség.

Az emberiség túlnyomó része (nagy valószínűséggel Ön is, aki ezen sorokat olvassa) úgynevezett minőségi éhezéstől szenved, ami a mikrotápanyagok elégtelen és / vagy rendszertelen bevitelét jelenti. Nagyon sok tünetre fogjuk rá, hogy betegség, pedig csak valamilyen hiányállapot áll a hátterében, ilyen a mikrotápanyagok bevitelének hiánya. Ilyen szempontból is értelmet nyer az EGÉSZ-ség szó! Valamelyik mikrotápanyag hiánya betegségszerű tüneteket okoz, PLUSZ tágra nyitja az ajtót a betegségek előtt, pl. a D-vitamin hiánya egyenes út a felső légúti betegségekhez, C-vitamin hiánya könnyen vezethet daganatos megbetegedésekhez stb.

Az emberi szervezetet a testünk 70%-át kitevő víz mellett makro- és mikrotápanyagok építik fel és táplálják. Makrotápanyagok: a szénhidrátok, fehérjék, zsírok. Mikrotápanyagok: vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, másodlagos növényi anyagok, élelmi rostok. A táplálékkiegészítők mikrotápanyag-források.

Mit is jelent az, hogy „vitamin”?

Összefoglaló néven azon kismolekulájú, szerves anyagokat nevezzük így, melyeket az emberi vagy állati szervezet nem képes előállítani, de amelyekre a szervezetnek élete, növekedése és normális funkciói szempontjából nélkülözhetetlenül szüksége van. (Maga a szó a latin vita („élet”) és az „amin” (lásd aminosav) elemekből összerakott műszó). Két nagy csoportot különböztetünk meg: a zsírban oldódó vitaminokat, és a vízben oldódó vitaminokat.

A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes tárolni a zsírszövetekben és a májban. Ilyenek pl. az A, D*, E, K*-vitaminok. Kiemelten fontos a napi javasolt bevitel követése a túladagolás elkerüléséhez.  Fontos: felszívódásukat, hasznosulásukat befolyásolja a zsírbevitel. (Tehát egészséges-e a zsír vagy sem?)

A vízben oldódó vitaminokat nem lehet túladagolni. A legfontosabb vízben oldódó vitaminok: B1-vitamin, B12-vitamin, B2-vitamin, B3-vitamin, B5-vitamin, B6-vitamin, H-vitamin (biotin), C-vitamin, M-vitamin (folsav).

*A D1, D2, D3 vitamin tartozik ide. A széles körben elterjedt D3 HELYETT törekedjünk annak elővitaminjának, a D2 vitaminnak a szedésére!

**A K1 és K2 vitamin tartozik ide. 

Valójában egész évben, minden áldott nap legalább 15-féle vitamint kellene RENDSZERESEN és folyamatosan, azaz napi szinten fogyasztanunk- ezeket soroltam fel most.

A vitaminok és ásványi anyagok között a legfontosabb különbség, hogy a vitaminok szerves vegyületek, míg az ásványi anyagok szervetlenek. FONTOS: az ásványi anyagokat is „illik” szerves kötésben bevinni a szervezetbe, magyarán olyan formában, ami nem testidegen, és segíti a beépülést- ilyen pl. a cink-biszglicinát. Az olyan ásványi anyagokat, amelyek csak nyomokban mutathatók ki az emberi szervezetben, nyomelemeknek nevezzük. (Ezek más néven: mikroelemek). A legfontosabb ásványi anyagok: kalcium, magnézium, vas, kálium, nátrium, cink, jód.

„Sok gyümölcsöt, zöldséget eszem”, „odafigyelek az étkezésemre”- ismerősek ezek a mondatok? A szándék dicséretes, csak fontos tudnunk erről a jelenségről: A termőföldek kizsigerelése, illetve a gyorsított eljárásban termesztett, főként import zöldség és gyümölcs nem segít a problémán. A valóban bio-zöldségek, gyümölcsök, vagy éppen tejtermék fogyasztása jó irány, viszont nem tudsz bevinni velük mindent, amire szükséged van. Egy 90-es évek elején végzett agrártudományi kutatás szerint pl. a fejes káposzta tápanyagtartalma kb. 5%-a (!!!) annak, amit a 60-as évek közepén megtermeltünk Magyarországon, és számos mikrotápanyag már ki sem volt mutatható belőle (!) Ez a minőségcsökkenés minden egyes zöldség- és gyümölcsfélére is igaz. És mit várhatunk attól, hogy a lábasjószág is csökkent minőségű tápanyaggal van felhizlalva? A húsokból és tejtermékekből felvehető mikrotápanyagok elegendőek-e számunkra?

Látható, hogy valójában a táplálékkiegészítők szerepe az, hogy fő táplálékként gondoljunk rájuk, és elnevezésük maximum úgy lehet logikus, hogy egy kétfogásos ebédhez képest súlyra, mennyiségre valóban viszonylag keveset kell belőlük magunkhoz venni. Viszont fontosságuk és energiatermelő szerepük felől nézve ezek a fő táplálékaink.

Még néhány szót a táplálékkiegészítőkkel folytatott kúrákról. Kúra: hosszabb kezelés, amely huzamosabb ideig tartó erősítő vagy más eljárás, gyógymód az egészség védelmére. A legközismertebb kúra a fogyókúra.                

Nos, nézzünk egy kicsit mögé ennek a bizonyos „hosszabb kezelés” kifejezésnek! A válasz egyszerű: a mikrotápanyagok annyira fontosak, alapvetőek, hogy a velük folytatott kúra mindennapos, kicsit viccesen fogalmazva: a kezdetétől életünk végéig kell(ene), hogy tartson!

Amikor a testünkben van pl. egy gyulladás, vagy éppen itt-ott gyöngeség üti fel a fejét, akár az emésztőrendszerünkben, akár pl. a szív- érrendszerünkben, vagy az ízületeink nehezebben mozdulnak, vagy csupán fáradékonyabbak, erőtlenebbek vagyunk: a feladatunk az, hogy testünk öngyógyító folyamatait oly módon segítsük, hogy ne erőltessük, ne akarjunk azonnali megoldást. Igaz, és megfontolandó: egy csapásra nem megy.

Csak abba gondoljunk bele, hogy az emberi testben több, mint 200, porcokkal, inakkal, izmokkal, és egymással kapcsolódó csont van, vagy abba, hogy az érhálózatunk kb. százezer kilométer hosszúságú!) Hogy egy másik hasonlattal éljünk, a mikrotápanyagok hasznosulása olyan, mint a cseppkőképződés: hordja-építi a szervezet amit kell, szó szerint cseppenként, és napról-napra leszünk jobban, mindig egy kicsivel jobban. Tehát legyünk türelmesek a mikrotápanyagokkal és saját magunkkal, és emberi léptékekben, ritmusokban gondolkodjunk.

A gyógynövény-terápia (fitoterápia), illetve a gyógygomba-terápia (mikoterápia) a szervezet öngyógyító folyamataira segít rá, ami számomra az igazi gyógyászatot jelenti. Durván nem nyúlunk bele egy olyan finomhangolt rendszerbe, mint amilyen az emberi szervezet. Segíteni kell a szervezetet, nem lebunkózni. Nyilván van kivételes eset, pl. egy fogászati fájdalomcsillapítás, ám óva intenék mindenkit a hirtelen hatásoktól, a „nincs idő a fájdalomra” – nézőponttól. A fájdalomnak kell adni egy kis időt. Nyilván gyógyítanunk kell a fájdalmas részt, viszont azonnal eltüntetni, félresöpörni, kizárni a fájdalmat a valóságunkból önbecsapás és a lelki egyensúly elleni cselekedet. Kell időt adni a fájdalomnak is, hogy a testünk és lelkünk tudjon kommunikálni egymással, hogy jobban megismerhessük a szervezetünk működését, hogy tanuljunk a fájdalom által. Jegyezzük meg: a fájdalom nem rossz dolog, hiszen a szervezetünk üzenni szeretne valamit általa!

Balogh Péter 

Értékesítési Vezető, NaturComfort Kft. 

Felhasznált irodalom: Dr. Taracközi istván-Dr. Milesz Sándor: Elixír. T. Orion Bt., 2016.